Ha már a múltkor sütiről volt szó. Pénteken megint a kajálás körül forgott minden. Az egyik csapattag közös főzőcskézős ebédet (potluck lunch) szervezett, aminek az a lényege, hogy mindenki hoz valami saját főztöt amit megeszünk. Az eredmény nem volt rossz, de azért nem vitték túlzásba a srácok. Hárman főztek valódi kaját, curry-t, rizses húst, csirkét, de többen "csaltak" és a KFC-ből, meg a helyi kajáldákból, boltokból hoztak alapanyagot. Elég sokféle süti is volt, nagy része ezeknek is bolti, így aztán nagy sikere volt az általam bevitt házi csokis és gyümölcsös muffinoknak. A dícséreteket begyűjtöttem, aztán otthon átadtam jogos tulajdonosuknak :) Akartam én is csinálni valamit, van egy két specialitásom, de inkább a másnapi vizsgára koncentráltam. Vagy legalábbis az volt a kifogásom.
Külön kaland volt eljutni a vizsgaközpontba. Sok buszozás után fél órával korábban érkeztem és nem tudtam bejutni az irodaházba. Szombat lévén ugye szinte senki nem volt sehol, recepció se. Egy darabig ácsorogtam, néztem az esőt szomorúan, aztán végre jött valaki és be tudtam surranni. Odabent találtam egy másik vizsgázót aki már szintén várt egy jó ideje. Körülbelül 5 perccel a vizsga előtt végre megérkezett az adminisztrációs hölgy, majd közölte, hogy akkor 15-20 perc múlva kezdhetünk, addig igyunk egy teát a konyhában. Megnéztem a konyhát, egy B kategóriás horror becsületére válna, annyira lepukkant volt. Egyébként sem volt bögre :) Amíg a vizsgára vártunk elbeszélgettünk hárman az IT életről meg a vizsgák hiábavalóságáról. Mikor kiderült, hogy hol dolgozom megkaptam az egyik sráctól, hogy szemetek vagyunk mert nem vettük fel, különben is hülye kérdések voltak az interjún... Aha. A másik vizsgázó viszont egy csinos fekete lány volt, ledöbbenve hallgattam ahogy az SQL szerverekről csacsog... :) A vizsga meg sikerült és mostantól már hivatalosan is értek valamennyit az F5 loadbalancerekhez. Jöhet a következő.
Kicsit más. Még régebben olvastam valahol egy tippet a Londonba költöző külföldieknek. A lényege az volt, hogy ha valaki nem itt akarja nyugdíjas éveit tölteni, akkor érdemes a nyugdíjjárulék egy részét "kivenni" az állami nyugdíjalapból. Hiszen befizet egy csomó pénzt, majd pár év múlva továbbáll, a pénzből meg brit nyugdíjasok utazgatnak egzotikus nyaralásokra. Mondjuk talán ez kicsit erős, mert az állami nyugdíjból körülbelül itt is csak éhenhalni lehet majd (jelenleg kb. 4-600 font havonta), de az összeg akkor is elvész. Sok mindenkit megkérdeztem, beleértve itteni magyarokat is, meg a céges HR-est, de mindenki csak nézett furán. Pedig a dolog létezik. Illetve létezett. Úgy hívták, hogy "contracting out of the second state pension", és a minimálisan befizetendő járulékok feletti részt az állam szépen átutalta a magánnyugdíjpénztárba. Ehhez még csak külföldinek sem kellett lenni, az én olvasatomban ez az otthoni magánnyugdíjpénztárnak felelt meg. A külföldi költözéskor vihette magával és át lehetett transzferálni egy másik ország hasonló intézményébe. Én nem tudom, hogy ez saját ötletük volt-e, vagy máshol láthatták a jó példát, hogy ami jó azt el kell rontani, de idén áprilisban szépen eltörölték. Úgy látszik a nyugdíjrendszerek itt is omladoznak, és ami pénzt MOST vissza lehet tartani azt vissza is tartják. Egy apró lényeges különbség talán van: ami pénz már magán lett, azt nem vették vissza. Viszont érdekes volt elolvasni az indoklást. Nem hittem a szememnek. Azt mondják, hogy mivel ezek a magánnyugdíjpénztárak nagyjából hasonló előnyöket adnak mint az állami második nyugdíj (ebből lehetett ugye kiszállni), de a nehezen jósolható nyereség, éves kamatok stb. miatt nehéz ezt igazán jól előre kalkulálni, ezért nehéz dönteni a benntmaradás / kiszállás ügyében. Megkönnyítendő a döntést és egyszerűsítendő a rendszert eltörlik. Mivan?!
Akit esetleg érdekel itt olvashatja részletesen: http://www.direct.gov.uk/prod_consum_dg/groups/dg_digitalassets/@dg/@en/@over50/documents/digitalasset/dg_195031.pdf
Na mindegy, nagy kár érte, pár ezer font lett volna évente.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése